Vicei Római Katolikus templom
MagyarRomânăEnglishDeutsch
Ma 2018. augusztus 18., szombat, Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz.

Architectural Fluency

Árva, félárva vagy bántalmazott gyerekek, és azok családjának megsegítése

Pillanatképek

Please update your Flash Player to view content.

Látogatók

Oldalainkat 6 vendég böngészi

Vicei Római Katolikus templom

PDFNyomtatásE-mail
Földrajzi elhelyezés:

Vice Beszterce-Naszód megye egy kis települése.

Beszterce-Naszód megye (románul Bistriţa-Năsăud) Románia északi részén helyezkedik el, Erdélyben. Székhelye Beszterce (83 039 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, nyugaton Kolozs megye, északon Máramaros megye, délen Maros megye. 2002-ben 311 657 lakosa volt, a népsűrűség 58/km2. A románok a lakosság 90 %-át teszik ki. A magyar kisebbség aránya 6 %. A megyében élnek még cigányok és nagyon kevés német ajkúak.

A megye területe 5 355 km2. Ennek egyharmadát a Keleti-Kárpátok hegységei foglalják el: Cibles, Radnai-havasok, Szuhard-hegység, Borgói-hegység és Kelemen-havasok. A többi terület az Erdélyi-medencéhez tartozik. A megyét átszelő legfontosabb folyó a Nagy-Szamos. Nagyobb mellékfolyó a Beszterce. Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok. A megyében egy municípium Beszterce , három város Bethlen, Naszód és Oláhszentgyörgy és 58 község van, melyekhez összesen 249 település tartozik.
Beszterce-Naszód megye domborzata olyan, mint egy szabadtéri lépcsőzetes nézőtér, amelyik az Erdélyi-medence felé nyílik. Az északi részén egy hegylánc található, a legmagasabb csúcs az Ünőkő (hu) (2279 m), és a Kelemen havasok 2100 m. Második lépcsőfokot dombok alkotják, melyek a helyláncolatok találkozásánál magasabbak, majd délnyugat felé egyre alacsonyabbak, és az Erdélyi-medencéhez vezetnek. A dombok a megye kétharmadát teszik ki, belefoglalva a megye központi és a nyugati részét.
Az éghajlat mérsékelt kontinentális, jelentős a különbség az évszakok között. Az éves átlagos hőmérséklet 9° C a dombvidéken és 0° C a hegyekben. A legmagasabb hőmérsékletet (38.5 °C) 1954-ben mérték Borgóprundon, a legalacsonyabbat (-33° C) 1954-ben, Tekén. Az első fagyos nap október 1 környékén van, az utolsó május 1 és május 5. között. A hegyvidékeken a fagy 150 napig tart. A Radnai- és a Kelemen-havasokban a hótakaró 160-200 napig marad meg. A csapadékmennyiség 650-1400 mm a tszf. magasságtól függően, meghaladja az országos átlagot. A szél főleg a nyugatról fúj. Erősebb szelek időszaka az április-július, a gyengébbeké a november-december.

Éghajlat
Kádár szerint éghajlata enyhe, szélnek nincs kitéve, jég nem szokta bántani, levegője egészséges,
Megyében az éghajlat mérsékelt kontinentális, jelentős a különbség az évszakok között. Az éves átlagos hőmérséklet 9° C a dombvidéken és 0° C a hegyekben. A legmagasabb hőmérsékletet (38.5 °C) 1954-ben mérték Borgóprundon, a legalacsonyabbat (-33° C) 1954-ben, Tekén. Az első fagyos nap október 1 környékén van, az utolsó május 1 és május 5. között. A hegyvidékeken a fagy 150 napig tart. A Radnai- és a Kelemen-havasokban a hótakaró 160-200 napig marad meg. A csapadékmennyiség 650-1400 mm a tszf. magasságtól függően, meghaladja az országos átlagot. A szél főleg a nyugatról fúj. Erősebb szelek időszaka az április-július, a gyengébbeké a november-december.

Vice elnevezései
Az írásos forrásokban először a település neve a 1315-ben tűnik fel, mint Uyche. 1333-1337-ben a pápai tizedlajstromban Vitex és Vite néven írják. 1456-ban már Wyche és Wycze, míg 1492-ben a Leleszi leltárban Vicse, 1830-as statisztikákban a település Vitze névvel szerepel. Román megnevezése ebben az időben Zsitzu.
A Kádár József monográfia szerint a név a szláv vica szóból származik, melynek jelentése: fűzfa.
Lestyán F. szerint: „1315-ben az oklevelek Wychenek írják. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 93.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1456-ban Wycze, 1458-ban Vicze (C. Suciu: i.m.) formában jelentkezik."
Zsigmond Gusztáv plébános a Domusz Hisztoriában ezeket írja:
A legrégibb írásos feljegyzés a XIV. századból való. Ez a dokumentum arról tanúskodik, hogy Vicébe római katolikus plébánia volt, és pápai adót fizetett.
Egy 1894-ben írt 85-dik füzet 614 lapjára, amely szerint Vicét „Vitex"-nek neveztek. Később „Vicze", majd az 1900-as években lett Vice. Ugyancsak a fentebb említett füzet tanúsága szerint a falut magyarság lakta. A falu határában igen nagy szőlős volt, és ez a szőlősről egészen az 1870-es évekig tudtak.

Fekvése
A megye délnyugati részén helyezkedik el, és az Apanagyfalus községhez tartozik. Dombos vidéken fekszik, de találhatók tágas patakvölgyek és menedékes, lankás csúcsok.
Vicével határos települések: északon Bőd, délen Cente, keleten Magyarborzás és Apáti, nyugaton Csaba, Kötke és Szépkenyerűszentmárton.
Lakóssága: 2008 decemberében 296 katolikus, 70 református, és 30 ortodox
Kádár szerint a „Stábos" és „Kertek megett" nevű hegyek közt fekszik egy része, a más a nyílt térségre nyúlik le, melyen az aranyosszentmiklósi és böődi út megy át. A község keleti részét a centei patak szeli át, mely Bődön alól a Mellesbe ömlik.
Ugyancsak Kádár írja: „Egy völgyben a patak mellett fekvő község, két részre osztott határa kelet és nyugati irányba terjed, földje félig barna és nem termékeny, 6 ökörrel két ízben szoktak szántani, a búzát és rozsot tisztán termi; szénája jó, erdeje s tűzrevaló fája van; hadi-út terheit olykor hordozza; őrlő helye és piacza Szamosujvár, melytől 2 mfldnyire van. 1821-ben a Cziráki urbéri osztályzatban határa adózás tekintetében az I. osztályba tartozott."
Egy 1900-zas forrás a következő képen írja le vice fekvését:
Vice kisközség a kékesi járásban és Bethlentől 19-km-re, Apanagyfalutól déli irányban 9 km-re, fekszik, a Malomfeli (centei) patak keskeny völgyének bal partján. Népessége 1900-ban 1000 lélek, túlnyomóan római katolikus vallású, magyar nemzetiségű. Református vallásúnak 300 lélek vallotta magát 1900-ban. Román ajkúak, a kik kevés kivétellel görög katolikus hitvallásúak voltak ez időben, 111 fővel vannak itt képviselve.

Vice határa
Vármegyénkben - olvasható Kádárnál - termelni szokott gabonának minden nemét dúsan termelik 1837-ben. Erdeje elegendő, szőlői jó bort adnak. Tava kevés, feneketlennek tartják, de benne sok a hal. Legelője rónás, zsíros, sok juh, szarvasmarha legel rajta.
1898-ban határának talaja kötött, termékenysége közepesen alóli. Erdélyi fajta szarvasmarhát, juhot, lovat, kecskét, sertést, újabb idő óta pedig bivalyt tartanak és tenyésztenek. Gyümölcsösében nemes fajú alma, körtve, cseresznye, barack és som. Tavai elapadtak. Itatója a Kandia patak, kút, Fodor-, Gecze-kút, Babos csorgó.
Határán szerte-szét lehet ugyan követ találni, de rendes kőbányája nincs.
Van egy-két kövű patakmalma a magyar kincstár tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban jobbágyai szentmártonnapi censust s évente 1 tehenet adnak.

Határnevek: 1749-ben
Nagy ásváy oldala, Kis aj, Nagy Göböly, Nagy kőris erdő, Pap oldala, Nagy kelenczés, Kis csere, Mocsoja, Borzás ágy, Tóhely, Csorgó patak, Csatornás csorgó, Bidestó, Nagy Bábos, Kis Bik, Bíró szénfüve, Szőllőfő, Kápolnán feljül, Kerekrét, Babos pataka. Erdők: Rézkút, Kőris, Mocsoja bükk, Burzuk-bükk, Teriget bükki, Kenderhely.
Határnevek: 1769-ben
Pap hídja, Sukercsin fa, Borzás aj, Kilenczes, Dióárka, Tövis kert, Sugó, Kőkút, Kissály előtt, Gyertyános, Kis aj, Szénégető, Csabai kút, Tekenyős, Burzok patak, Zájok erdeje, Füzesi mező oldala.
Határnevek: 1754-ben
Felső határban: Szt Márton kútja, Patring, Mocsója; Alsó fordulóban: Sugó, Törvényfa, Bődi irtóvány, Kistó, Burzokra menő út, Csepegő, Babos hidja, Szőlő oldal, Bongord, Aranyos fája.
Határnevek: 1812-ben
Felső fordulóban: Szt Márton kútja, Patring, Ország útja, a Brebinyi, Pap oldala, Mocsoja; Alsó forduló: Kistó, Csepegő, Suga, Akasztófáknál, Bárányos, Babos patak.
Határnevek: 1864-ben
Rézkút, szántók, irtványok és erdős helyek: Borzásaj, Ásvány, Kőris, Pap oldala, Patring, Burzok, Csepegő, Bábos, Bódi irtvány.
Határnevek: 1898-ban
Alsó Sugó, Kincses, Bábos , Bábosicza, Burzuk, Pap oldala, Patring, Kőris szénégető, Borzásaly, Rézkút, veres a vize, innen a neve.
1900-ban Vice területe 2968 k. hold.

Vice földbirtokosai
A XVII. század végén és a XVIII.-nak elején Vice a Kapi és a Mindszenti családoknak volt a törzsfészke. Kastélyaikban állítólag Apaffy fejedelem, sőt II. Rákóczy Ferenc is többször megfordult.
Részjószágokkal bírtak itt valaha az Apor, Zábróczky, Jétei és Toldalagi családok is.
1771-1772-ben pedig a Kemény, Huszár, Haller, Lázár, Perényi, Keresztury és Bánffy családok voltak Vicének földesurai. Az említett kastélyok azonban elpusztultak, sőt udvarházat a Máriaffy család sem hagyott hátra, mely később itt középbirtokot szerzett. E család nemesi jószágát Máriaffy Alberttől Fogarasy Mihály erdélyi püspök 1876-ban 40.000 forintért vásárolta meg. A püspök jogutódjától, Fogarassy Mihálytól pedig 120.000 K-ért Bethlen András gróf 1893-ban telepítési célokra szerezte meg.

Vice telepítése
Kádár a következőket írta a vicei telepítésről: A királyi kincstár if. Fogarassy Mihálytól megvásárolt 885 holdnyi birtokra 20 telepes házat építtetett mellékhelyiségekkel s azt 1898-ban 20 római katolikus családdal kívánja betelepíteni. Minden telepes részére 37.5 holdnyi földet, melyből szántó 14, kaszáló 3 hold, legelő 5, a többi erdőjárandóság jelöltetett ki oly kötelezettség mellett, hogy minden telepes 1000 (ezer) forint óvadékot tartozik letenni, a birtok árába pedig tíz éven át 79 forintot s 40 éven át évenként 102 forintot fizet, s ezzel a házat, s tartozékait teljesen letörleszti. Az első két évben a vételárat fizetni nem kötelesek, hanem csak a kamatokat, a mi itt 44 forint t tehernek felel meg.

Református templom
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 20 dénárt fizet.
A hajója valószínűleg XIV. századi, sőt olyan vélemény is van, hogy a XIII. századból származik, kivéve egy szakaszát, amelyet a XVII. században átépítettek.
A XV. században új szentélyt építenek a kor gótikus stílusában. Ezt képviseli a gótikus bordás boltozat lekerekített ajkú, üres pajzsokat mutató záróköveivel és gúla alakú gyámköveivel.
Cintermének kapuján az alábbi, 1688-ból származó felirat volt: Pax intrantibus. Ifjabbik Szakács István mi(ve) 1688. Die Xbris....
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVII. században református anyaegyház.
1772-ben a néhány katolikus és a környező szórványban élő katolikusok részére plébániát szerveznek.
Ezekben az években éles ellentétek merülnek fel a református lelkipásztor és a katolikus egyház között.
1874-ben a református hívek kétharmada katolikus lesz. Ezt követően 1885-ben a katolikusok plébániát szerveznek és templomot építenek.
A középkori templom a reformátusoké marad.

Hogyan lettek katolikusok a viceiek
A hetvenes évek elején, (1870) a község 40,000 ft.-ért megvásárolta a Máriaffy Albert birtokot. A felek abban egyeztek meg, hogy az ősszeget 3 év multával fizetik ki. A három év leforgása alatt azonban fizetni fogják az összeg kamatját, ami 6200 ft. lett. A három év letelt anélkül, hogy a szükséges pénzösszeg meglett volna. Sem a 40,000 Ft. sem pedig a 6200 ft. nem tudták fizetni. A falusiak hallották, hogy Fogarasy püspök az apanagyfalusi birtokán van. Felkeresték, és kérték a segítségét. Azt ígérték, hogy ha a pk. segít rajtuk, akkor katolikus vallásra térnek. A püspök kifizette a 40,000 Ft. és a kamatot is. Azzal a meghagyással tette, hogy majd neki a kamatot visszafizetik. A nagy püspök az apanagyfalusi, bödöni, és vicei birtokait unokaöccsére, if. Fogarasi Mihályra hagyta, azzal a meghagyással, hogy az itt élő katolikusokat továbbra is támogassa. Az if. Fogarasi azonban nemhogy támogatta volna a katolikusokat, hanem ellenkezőleg. Kicsapongó, léha életet élt. Az if. Fogarasi követelte a viceiektől a tartozást. Ők azonban nem akartak fizetni. Kalit Ferenc, Csiszér Ádám és Dávid Sándor plébánosok többször megkísérelték, hogy a viceieket összebékítsék Fogarasyval. Ez azonban mindig meghiúsult. A békítésnek nagy ellensége volt Dankó Pistuka, aki így érvelt: „Nem fizetünk, hogy a papok Fogarasyval a pénzünket megigyák"
Ez a meg nem fizetett kamat, igen sok bonyodalmat okozott a viceieknek. Az if. Fogarasi azzal hálálta meg nagybátya jóságát, hogy a birtokokat elprédálta. Végül, amikor minden tönkre ment, az apanagyfalusi, bődi, és vicei birtokokat eladta egy Harmaty nevezetű hivatalnoknak 3000 ft-ért a viceiek kamatjával együtt. Az örmény, ahelyett, hogy szólt volna a falusiaknak várt egy darabig. 1894-ben azonban amikor a kamat már 14,000 ft.-ra nőtte ki magát törvényre adta a dolgot. Egy románnak is tudomására jutott a dolog, aki meg akarta venni a birtokot, hogy majd románokkal betelepíthesse. Azonban ez nem valósulhatott meg. A magyar kormány és a püspök jóvoltából kifizetődött az immár 20,000 ft.
A püspök a plébánost és a falu népét 5320/1902 sz. levelében tájékoztatta.

A római katolikus templom építése
Fogarasy Mihály püspök a római katolikus egyház segélyezésére megvásárolta a Mikes-Kemény-féle uradalmat 55 000 forinton Máriaffy Bélától. Erre a püspök saját pénzéből 8156 forintot fordított. Gróf Zichy Domokos püspöktől pedig 5460 forint segélyt kapott. A templom építése és berendezése 13 616 forintba került. 1879-ben szenteltetett föl Szent István tiszteletére. 1901-ben plébánosa Zsigmond Gusztáv.

A hajdani plébános Zsigmond Gusztáv a templom építéséről a következő sorokkal számol be: az eddig használt kisded faház már nem volt elegendő a vicei romai katolikus hívek részére. A főpásztor, gyergyószentmiklósi Fogarasi Mihály 1878 jan. 21-én keltezett levelében, mely 249 szám alatt iktattak, megbízta az akkori apanagyfalusi plébánost, Erősdi Dávidot, és a gondnokot, Farkas Károlyt, hogy szerezzék be a templom építéséhez szükséges anyagokat.
Még ez évben -azaz 1878-ban - Hozzákezdtek a templom építéséhez.
A templom megépítésére egy szászrégeni lakosú Müller József lett megbízva, kinek a nagy püspök 5,139 fr. 67 kor. adott. A templom elkészítésének határideét is megállapították: 1879 szeptembere. A munkálatok azonban akadályokba ütköztek. Így a püspöknek a templom építésére 7,913 fr. 64 kor került.
A templom berendezéséről is a nagy püspök gondoskodott. Erről így ír Zsigmond Gusztáv lelkész: „A templom berendezését is a nagy püspök eszközölte, és fejedelmi bőkezűséggel vitte keresztül."

A római katolikus templom berendezése az építés után
A templom szentélyébe került a főoltár. A főoltár képe szent Istvánt ábrázolja teljes királyi díszbe, a fejedelmi jelvényekkel együtt. A templomba még elhelyeztek egy „baldachimos" szószéket. (Ma már nincs a templom berendezései közt.) A templom hajójába 22 pad került. A liturgikus öltözékek között 2 kazulát említenek és egy albát. Ugyanakkor volt egy kék lobogó, Szűz Mária képével, és két piros zászló. A kórusba került egy kis harmónium, mely ugyancsak a nagy püspök adománya volt. A templom tornyába két harangot helyeztek. A nagyobbik Fogarasi M. pk. adománya. A kisebbik harang viszont Lönhard Ferenc pk. adománya. A hiányzó eszközöket az akkori apanagyfalusi plébánia pótolta. Ebben az időben az apanagyfalusi római katolikus plébániához tartozott a vicei katolikus hitközösség.
1879 őszén távozott Erősdi Dávid plébános Gyergyóba. Helyébe Csíky János plébános lépett.
A templom benedikállásával a főpásztor Csíky János plébánost bízta meg. Ez meg is történt 1879 október havába.
I tt fontosnak tartom megemlíteni, hogy a templom tulajdonképpen csak megáldva van, de nincsen felszentelve.
Ezzel kapcsolatban így ír Antal János, 1918-ban:
„...a templom csak sollemniter benedikálva van, de nincs konszekrálva. Továbbá: a főoltár kép és a „titulus acclae" nincs semmi összefüggés. Adatok hiánya miatt azt sem tudni, mi az igazi titulus. Így emiatt a székelyföldön szokásos templomi búcsú is elmarad."

Felépül a plébánia (1893 -1900)
1898-ban lépések történtek a plébánia ügyében. A terv már régen el volt készítve. A püspök egy Albert nevezetű Deési vállalkozónak 6,000 fr.-ot fizetett ki, azzal a meghagyással, hogy a plébániának 1900-ra el kell készülnie. Az épületet 5 szobával, egy konyhával, 1 kamarával, és egy pincével tervezték. Az építkezés meg is kezdődött.
Ez évben egy másik jelentős esemény történt: Az Állami Kincstár a Vicei Katolikus Plébániának 19 hold külsőséget, és 1,200 öl belsőséget adományozott.
12 hold és 1,200 öl szántót
1 ha. és 1,165 öl szőlőst
1,859 öl erdőt
2 hold és 540 öl legelőt
5 hold közös legelőt.
A minisztérium ehhez még hozzáadott évi 380 kor. államsegélyt.

A vicei katolikus templom orgonája
1906 március 18-án került a templomba az orgona. Építője Angszer József és fia. Az orgonán 6 fő és 4 mellékváltozat van. Az orgona akkori értéke 2300 kor. Az orgonát Huszek Florián és Borbás János szakértők vizsgálták meg és állították helyére. Az átadást szentmisével ünnepelték. A szentmisét László János lelkész mutatta be, mellette asszisztált S. Dávid Lajos és Keresztes Ágoston Bődi görög katolikus pap. A szentbeszédet S Dávid Lajos Dési professzor tartotta. Az orgona történetéből beszélt. A szentmise alatt az orgonát Huszek Flórián, Dési kántor szólaltatta meg. Az orgona költségeit gyűjtésből fedezték. A magtár alapból, és a hívek hozzájárulásából.
Megemlítésre méltó adakozók neve:
- Debreceni Dénes, kékesi főszolgabíró tetemes támogatása,
- Ajtay Ákosné, kékesi nemesasszony adománya,
- Simay Vilma, szamosujvári adománya.
- Később Fodor Vilmos gazdatiszt adománya.

Iskola
Iskolája 1754-ben fennállott, többnyire pap-tanítók tanítóskodtak benne. A római katolikus egyház ebben az időben az Apanagyfalu leányegyháza.
1772-ben Bálványosváralja leányegyháza volt 6 családfővel. Benkő Mihály kolozsvári plébános ezen 6 család és a szomszédos községekben lakó 40 katolikus hívő részére plébános és iskolamester alkalmazását jelezte szükségesnek.
1874-ben Vice református híveinek nagy része a katolikus hitre tért.
A római katolikus iskolát 1871-ben Fogarassy Mihály püspök alapította. 1882. évtől fogva pedig utóda Lönhárdt Ferencz vette pártfogás alá. 1879-ben új épületet emeltetett. 1838-ban még csak 3 római katolikus lélekből állott a hívek száma.
A vicei görög katolikus leányegyháza a centei egyház filiája ebben az időben. Fából épült temploma a Szent György mártír tiszteletére van szentelve.
A felekezeti iskolák helyett állami elemi iskola állíttatott fel 1900-ban 3 tanítóval.

Hitélet 1918-ban
Az istentiszteletek programját kifüggesztették hátul a templom bejáratánál egy faoszlopra. A harangozás mindig óra szerint történik. A lelkipásztor a szentségek kiszolgálásakor igazodik a hívekhez.
A templom tisztán tartására vigyáztak. Nem tűrt a plébános pókhálót az úr hajlékába. A takarítást a hívek végezték, melyen több alkalommal a pap is segédkezett, vagy felülvigyázta. Vigyáztak a szellőztetésre, a templomi ruhákat gyakran kimosták. „minden szombaton délután és hétfőn reggel templomseprés volt." A főbb ünnepek előtt nagytakarítást szerveztek, és évenként kétszer-háromszor felsúrolták a padlót. Minderre néhány asszonyt szerveztek be és a plébános a szent Antal perselyből juttatott fizetést.
Szentségimádási napokon, vasárnapokra mindig sajátosan feldíszítették az oltárokat. Cserépvirágokat is használtak a díszítésre.
A hónapok első péntekét ünnepélyes misével tartották meg. Előző este jézus szíve vecsernye volt, és a vecsernye végeztével gyónási lehetőséget biztosított a plébános. Első pénteken korán gyóntatás volt, majd a gyóntatást szentmise követte, a szentmisén közös áldozás és a szentmise végén felajánló imát végeztek.
A hónap első vasárnapján szentségimádás volt, a mise alatt délután pedig a vecsernyén közös imaórát végeztek. A közös imádáson nagyon sokan megjelentek, még más vallásúak is, jegyzi le az akkori plébános.
Sátoros ünnepekről:
1919-ben pl. ezt írja Antal János plébános: „meglepetésben is részesültek a hívek. Karácsony éjjelén, a szentmise után egyszerre csak kellemes gyermeki ének csendült föl a szentélyben. Az iskolás leánykák előadták a Kecskés féle karácsonyi énekeket. Majd dicsőítő versekkel köszöntötték a kisded Jézust. A híveknek nagy öröme telt az ártatlan gyermekek szívhez szóló dalaiban. Másodnapján megismételték."
Az újévet szentségimádással kezdik. Évenként január első vasárnapján hirdetik ki az új házas törvényt. Lelkükre köti a plébános, hogy a törvény megszegése szigorú büntetést von maga után. A pap a törvényszegőkhöz ház szentelni sem megy el.
Házszentelés:
A szokásos házszentelést a máterbe vízkereszt napján és a rá következő vasárnap végezte a plébános. Filiákban hétköznap volt a házak megáldása.
Nagyböjt:
Nagyböjtben pénteken és vasárnap keresztutat végeztek az iskolás növendékekkel. Elvégezték a nagy heti lamentációkat: 3 zsoltárt, a siralmakat és énekeket. Nagynagycsütörtöki szeretetlakomára a hívek meghívták.
A Szent Sírt a Mária oltárhoz készítették el a „nagy székkel" egy-két hívő segítségével.
Nagypénteken a hívekkel egy órai adorációt tartottak. A ministránsok felváltva kettesével őrködtek a szent sírnál. Nagyszombaton csak mise alatt, és vecsernye első harangszójától tették ki a szentséget.
Feltámadási szertartás:
A feltámadási körmenet (processio) a templom háromszori megkerülésében állott.
Búzaszentelő:
Buza szentelésre a Bőd felöli kereszthez mentek. Keresztjáró napokon pedig egy temetőbe, vagy a román templomhoz vagy a Bődi kereszthez, vagy a telepes tetőre mentek.
Úrnapi ünneplés:
Az Úrnapi ünnepet a lehető legnagyobb pompával szervezték meg. A templomot „virágdíszbe öltöztették", hogy az akkori plébános fogalmazott. Az oltárok készítésére a plébános a híveket kérte fel. Az oltárokat a plébánia előtt, Kádár János, a tanítói lakás előtt és a templom udvarán állították fel. Hogy az ünnepi hangulatot és a szentmise magasztosságát emelje a plébános meghívta a bődi és szentmiklósi papokat.
Ájtatosságok:
Májusba, júniusba és októberbe tartottak ájtatosságokat. Az akkori plébános megjegyzései szerint csak októberbe jöttek többen a hívek közül. Abban az időben gyertyahiány volt.
Halottak napi szertartások:
Halottak napi előestéjén imaest volt a templomban. Majd kimentek a temetőbe ahol szertartást végzett a plébános, prédikációval. Halottak napján három szentmisét végeztek.
Szentáldozás:
Abban az időben, ha szentáldozáshoz járult valaki, ünnepélyesen szolgáltatták ki, vitték a házhoz, két ministráns gyerekkel és égő gyertyával.
Ha betegellátás volt a közeli katolikus szomszédokat is behívta a plébános, hogy együtt imádkozzanak a betegért. Gyakrabban reggel végezték a betegellátást, és ezt azért tette a plébános, mert a reggeli misén áldozó hívek gyakran elkísérték az Oltáriszentséget vivő menetet.
Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy 1918-ban már a plébános kihangsúlyozza, hogy a szentkenet és nem utolsó kenet, melyben részesül a beteg.
Szentgyónás:
Gyóntatás volt a főünnepek szentmiséje előtt, szombat délutánonként, és ünnepek előtti este. Az elégtételt a főoltár előtt végezték a gyónok.
1918-ban az áldozók száma 4 000 volt. Rendszeres gyónók száma 675, áldozóké 1471.

Hitoktatás:
Hetenként 4 órás hitoktatás volt. I.-II. osztályosoknak egy óra és a III.-IV osztályosoknak két óra.
A plébános jövedelme:
A plébános az alapítvány pénztárából kapott 1200 koronát. A templom segélyből 120 koronát vett fel. Félévi kongruája 194 korona 50 fillér. Az alapítványi misékből csekély összeg jutott a plébánosnak.
A réten kaszálója volt. A temetőnél szántó és kaszáló, 3 darab kis erdő része, és a szőlőben egy kis helye.
Harangozó jövedelme:
A harangozó fizetése 10 véka tengeri. A tengerit a hívekre kivetett kupákból gyűjtötték össze.
Sekrestyés jövedelme:
A harangozó fizetése 10 véka tengeri. A tengerit a hívekre kivetett kupákból gyűjtötték össze. (a hajdani plébános megjegyzése szerint ennek értéke 120 korona volt illetve 80 leu.
A templom alapból a két kurátor 5 illetve 10 véka gabonát kaptak a magtár pénzén. Ez azért járt, mert begyűjtötték a tartozásokat.

1919- román megszállás és az iskola
A gyerekek iskoláztatása 1919-ben szünetelt a román megszállás miatt. Julius 6-án a helybéli állami iskolát átveszi a román közigazgatás. A tanárokat felmentették állásukból, mert nem tették le az esküt a Szebeni kormányzó tanszéknek.
Az egyháztanács katolikus jellegű iskola létesítését határozza el, mely javaslatot felterjeszt a püspökségre. A javaslat szerint a hívek fizetnék a katolikus tanítót és épületről is gondoskodnának. A hajdani plébános megjegyzi, hogy „félő, hogy nem lesznek kitartók ígéretükhöz."
1939 július 1-én kapta meg az iskola nyilvánossági jogának elismerését, miszerint római katolikus felekezeti, iskolaként működhet magyar nyelvű oktatással.

Az első világháború következményei
1919 augusztus 7-én: „Ma jelzi a román jegyző Borzásról, hogy három napig naponként háromszor harangozni kell, mert a román csapatok leverték a bolseviki uralmat, Pesten vannak s így örvendeni kell. Erdélyt a románok 1918-decemberétől tartják megszállva: már be is rendezkedtek, mindenképpen a kormányzásra."
„Helyi plébános az itteni urakkal együtt némi alaptalan besúgások miatt letartóztatás alatt van. Folyó év november 17-től. A csendőrség miniszteri rendeletet emleget, és egyéb okot nem ad. Csak engedéllyel lehet menni a szomszédos községben, s még a filiákban is. Különben nem feltűnő, mert más helyt is ilyen állapotok vannak... Nem kérünk, hanem tűrünk és várunk..."

Háború és erkölcs
1920-ban Antal János plébános a következő képen fogalmaz: „Mikor a jóakarat és megbecsülés helyett csak durvaságot és papi tekintélyem rongálását láttam, minden vonalon teljesen visszavonultam a néptől. Csak a legszükségesebb érintkezést kerestem vele. Irodámnak, a templomnak, és az iskolás növendékeknek szenteltem időmet. Féltem attól, hogy még több csalódás érjen." Tovább folttatja: „meggyökeresedett hibáikból nem lehet kigyógyítani."

1931-es tűzvész
Tűzvész tört ki vice felszeg nevezetű falurészen. Elbeszélések szerint a falu nagy része a határon dolgozott. Otthonmaradt két gyerek okozta a tüzet, melynek következtében az egész Felszeg leégett. Leégett a református templom, a református papi lak a harangláb, és sok ház meggyúlt. Fellapozva az Aranykönyvet, látható, hogy hamuból és olvadt harangokból való újjáépítés nem volt könnyű. Nem is történt egyik napról a másikra. A közösség összefogott és a hosszú oldalakon át felsorolt adakozók nevei bizonyítják, hogy mennyire összetartók, amikor közös ügyről van szó. A gyűjtés mellett abban az időben még arra is volt erő, hogy a besszarábiai menekülteknek is gyűjtsenek.
A leégett haranglábat 14 év alatt állították lábra, Gráf József, Mágner József, Hosszú István és Zoltán Balázs lelkészek idejében. A harangokat beolvasztották és újra öntették.
A templomot Debreczeni László tervei alapján restaurálták.

A második világháború
Az általános háborús hangulat vicében is érezhető volt jegyzi meg a hajdani plébános. A tavasz folyamán többször repülők zúgtak el vice fölött, melyet a lakósság rémülettel élt meg. A háború miatt az iskolát is hamarabb fejezték be. A tavasz és a nyár folyamán többeket besoroztak katonának. Az akkori plébános megjegyzi, hogy „az otthoniak ebből semmit nem okulnak, mert ugyanúgy folyik a tánc és az ital, mintha semmi sem történt volna.
Székely földről menekülök jelentek meg, voltak közöttük papok is. Erős József a Bethleni parókiáról is elmenekült. A hajdani plébános azonban így fogalmazott: „talán ha lett volna mit féltenem és menekítenem, én is elmentem volna. De a jó Istennek különös kegyelme megnyugtatott, megerősített, és miután leszámoltam mindennel, megjelölvén a helyet is, hogy haláll esetén hová temessenek, teljesen megnyugodtam."
Október 10-11-12-én puskalövések, robbanások, géppuska sorozatok ropogása hallatszott, ami 12-én délután elcsendesedett. Október 13-án délután egy óra körül lovas katonák tűntek fel a Borzásály felöli ösvényen Borzásály tetején. A lakóság megijedt, mert a visszavonuló német katonák a civilek javait elvette. De később a civil lakósság az utcára vonult és ott fogadta az orosz katonákat.
A gyalogság a templom kertbe és a parókia udvarán pihent meg. Majd Bálványosváraja felé tovább vonult az orosz hadtest. Az elvonuló sereg után katonák jelentek meg a faluba, akik fosztogattak, és erőszakot követtek el a nők ellen. A hajdani plébánost is közre fogta két gépfegyveres.
Az orosz hadsereg elvonulása után a helyi és a szomszéd faluban élő románok fegyverekre tettek szert és a lakósságot fenyegették. Élükre a román papok álltak. Voltak esetek, amikor javakat is eltulajdonítottak. A lakósság sokat szenvedett ebben az időben. Aki melléjük ált az a pap volt


Kollektivizálás
A kollektivizálásnak a következménye az volt, hogy a hívek szinte fele elvándorolt. Déván külön utcarész alakult a vicéből elvándoroltakból. Sokan mentek Besztercére, Bethlenbe, Désre, Szamosújvárra. Visszaemlékezve mondják az elszármazottak, mezítláb és sírva mentünk, de mennünk kellet, mert nem volt mit ennünk.


1995-2009

1992-ben nagy ünnepléssel felavatják a római katolikus templomkertben II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. Azért is került sor erre a nagy ünneplésre és szoborállításra, mert a feljegyzések szerint -Kádár- a nagy fejedelem megfordult vicében a hajdani nemesi kúriában.
2000-ben a templom előtti téren leleplezték Szent István királyunk mellszobrát, Dr. Semlyén Zsolt képviselő jelenlétében.
2001-ben az iskola udvarán Vass Albert mellszobrát avatták fel ünnepélyesen.
2003-ban megnyílott a Szent István gyermekotthon, melynek építését a Magyarok Világszövetsége támogatta.


Vicei plébánosok

1. Kalit Ferenc, Vice I. plébánosa: 1885-1893
2. Csiszér Ádám, Vice II. plébánosa (adminisztrátor, apanagyfalúsi plébános): 1893-1900
3. Kicsid Ernő, Vice III. plébánosa: 1900-1901
4. Zsigmond Gusztáv, Vice VI. plébánosa: 1901-1905
5. László János, Vice V. plébánosa: 1905-1917
6. Antal János, Vice VI. plébánosa: 1917-1925
7. Csillag László, Vice VII. plébános: 1925-
8. Csíkszentmártoni Bochkor Ferenc, Vice VIII. plébánosa:
9. Gánya Béla, Vice IX. plébánosa: 1937
10. Ráth János, Vice X. plébánosa: 1937
11. Kosza József, Vice XI. plébánosa: 1937-1938
12. György Árpád, Vice XII. plébánosa: 1938-1947
13. Kállay Lajos, Vice XIII. plébánosa: 1947-1949
14. Ábrahám Miklós, (kétszer volt elzárva), Vice XIV. plébánosa: 1949-1953
15. Zsók Ferenc, Vice XV. plébánosa: 1953-1954
16. Ábrahám Miklós, (kétszer volt elzárva): 1954-1959
17. Hajdú Gyula Csicsókeresztúr-i plébános helyettesített vicében Ábrahám elzárása idején: 1959 Január- Március
18. Oláh Áron, Bálványosváralja-i plébános helyettesített vicében Ábrahám elzárása idején, Vice XVI. plébánosa: 1959 április- 1966
19. P. Bartók Albert, Albert atya. Vice XVII. plébánosa: 1966-1971
20. P. Stöckl Richárd, Vice XVIII. plébánosa: 1971-1975
21. Györgydeák Lajos, Vice XIX. plébánosa: 1975-1978
22. Pápfi János, Vice XX. plébánosa: 1978-1985
23. Vargha János, Vice XXI. plébánosa: 1985-1987
24. Tóth József, Vice XXII. plébánosa: 1987-1994
25. Ambrus Albert, Vice XXIII. plébánosa: 1994
26. Geréd Péter, besztercei plébános adminisztrálja Vicét. Vice XXIV. plébánosa: 1995
27. Lőrinczi Károly, Vice XXV. plébánosa: 1995-